(Napi linképítés tipp ma nem lesz.) Ha sajtóanyagokat küldesz ki online médiumoknak, akkor nagyon egyszerűen juthatsz bejövő, releváns deep linkekhez. Ennek három feltétele van: egyrészt, legyen egy valódi híred, a másik, hogy a megfelelő médiumokhoz juttasd el ezt a hírt, a harmadik, hogy jól is írd meg ezt a hírt. Mai bejegyzésemben a sajtóanyagok link building szerepét kapirgálom meg egy picikét.

Az első feltételen is már sokan megbuknak: nincs valódi hírük. Legyünk őszinték, a kutyát nem érdekli az, hogy új fénymásológépet vásárolt a céged, hogy az elmúlt évben 50%-al több nyereséged volt (hacsak nem Te vagy az a cég, akit épp fel akar vásárolni az OMV), vagy hogy holnap piros bugyit fogsz viselni (hacsak nem egy szőke-kékszemű-nagymellű celeb vagy). Őszintén szólva, az újságíróknak tele van a hócipőjük az ilyen hírekkel, mert napi szinten kapnak nagyjából tizenötcsillió ilyen típusú "hírt".

Tehát, legyen valódi híred. Nem kell azért nagyon nagy durranásra se tervezned - de legyen valami. Én például elég sokszor küldtem ki kultúrális vonalon könyvmegjelenésekről híreket - nagyon sokan nem reagáltak, sokan meg szó nélkül kitették az anyagot, a rengeteg esetben minden változtatás nélkül. Még régebben, amikor rendezvényszervezésben is iparkodtam, akkor mondjuk könnyebb volt - a cégünk szervezett közönségtalálkozókat mindenféle hollywoodi sztárokkal is, arról szívesen írtak sokfelé.

A második feltétel logikája nem szabad, hogy új legyen Neked. Ahogy Achmed, a halott terrorista mondja, "location, location, location" - bármiféle marketing nyelvre lefordítva ez úgy hangzik, hogy "targetálás, targetálás, targetálás". Felejtsd el azt, hogy az üzeneted, a híred, a weboldalad MINDENKINEK szól - ami mindenkinek szól, az valójában senkit nem érdekel. Tehát, amikor elkezded felépíteni a saját sajtólistádat, akkor valóban témába vágó neveket, címeket gyűjts. Az én legutóbbi esetemben, egy könyvhír nem téma egy technikai oldalon. Vagy a velvet.hu-n. Vagy akár ebben a blogban. Mondom, ha ennek a feltételnek nem szabad újnak lennie Neked - ha az, akkor (sorry, de) Neked nem link building tippekre van szükséged, hanem marketing alapozásra.

No, persze, elképzelhető az, hogy lenne ugyan híred, de nincs egy árva darab sajtólistád sem. Hát, ezt bizony, el kell kezdeni felépíteni. Szigorúan link építés szempontból nézve Neked bőven elegendőek az online lapok - egyébként meg szerintem nem árt minél több, a témádba vágó újságírót ismerned. A legtöbb honlapon van impresszum, ahol meg van adva vagy a főbb újságírók, szerkesztők elérhetősége, vagy legalább egy olyan cím, ahova sajtóanyagokat lehet küldeni.

Elképzelhető, hogy az első sajtóanyagok kiküldéséhez célszerűbb igénybe venni egy tanácsadó, vagy egy ügynökség segítségét, akinek meg van a saját listája - ha viszont nincs erre pénzed, akkor tényleg a nyilvános impresszumok szemezgetése és összeszedése marad.

A sajtólista nyilvántartására a leginkább egy excel táblázat használata ajánlatos. Nyilván kell tartani az újságíró/szerkesztő nevét, a médium nevét, ahol dolgozik, e-mail címét, telefonszámát, esetlegesen az újság/tévé/rádió postacímét. Ha nem csak online sajtólistát akarsz csinálni, akkor érdemes külön-külön lapokban nyilvántartani az online/tévé/rádió/hetilap/havilap/etc. listákat.

Ha kiküldted az első sajtóanyagodat, akkor mindenképpen figyelj a visszajelzésekre. Ha csak egy egyszerű "kösz, haver!" visszajelzést is kapsz, akkor mindenképpen írd be a listádba az újságíró nevét és személyes e-mail címét (ha nem volt még meg, mert pl. a közös e-mail címre küldted a mailt). Érdemes a listában valamivel megjelölni, hogy melyik újságíró jelzett vissza Neked - nekik a későbbiekben is érdemes sajtóanyagot küldeni.

Egy pillanatra maradjunk a kiküldésnél még, pontosabban a kiküldés formátumánál. Maga a sajtóanyag az ne az e-mail szövegében legyen, hanem csatolmányként .doc vagy .rtf formátumban. Felejtsd el a .pdf vagy az egyéb formátumokat - senki nem fog azzal vacakolni, hogy áttegye a cuccodat emészthetőbb filetípusba.

Az e-mail szövegében legyen egy rövid bemutatkozás (ha még nem küldtél az illetőnek sajtóanyagot), majd pedig két-három mondatban foglald össze, hogy MITŐL érdekes a szöveg, amit küldtél, MIRŐL szól. Ez a két három mondat a legfontosabb - ugyanis ha ez nem érdekes, nem figyelemfelkeltő, senki se fogja megnyitni magát a csatolmányt. Ezért fontos, hogy a subject mezőben is valami érdekesség legyen. Apropó, subject, ha személynek küldöd a sajtóanyagot, akkor célszerű jelezni, hogy sajtóanyagot kap.

És a legfontosabb dolog: a megszólítás. Ha tudod az újságíró nevét, aki majd olvassa az anyagodat, akkor szólítsd nevén! Tisztelt Gibsz Jakab! Kedves Darth Vader!

Ne az legyen, hogy Tisztelt Szerkesztő, Tisztelt Újságíró. Sokkal hatékonyabban átmegy a szűrőn az írásod, ha néven van nevezve az illető.

Az e-mail végén pedig az aláírásodban mindenképpen szerepeljen az összes contact adatod: név, postacím, e-mailcím, telefonszám, whatever - amivel rendelkezel.

És akkor itt vagyunk a harmadik feltételnél - hogy úgy legyen megírva a hír, ahogy az a sajtóban szokásos.

Az újságíróknak az első sajtóórákon az ún. fordított piramis elvét tanítják. Ez nagyjából arról szól, hogy egy anyag első pár sorából derüljön ki minden lényeges információ: ki, mit, miért, hogyan, hol, mikor - ezekre a kérdésekre meg kell felelnie az ún. leadnek. A lead az, ami az újságokban vastag betűvel szedve bevezeti a komplett anyagot, vagy ami internetes portálokon a főoldalon szerepel. Ennek alapvetően az a célja, hogy ha a lusta újságolvasó csak végigszkennel a lapon (akár offline, akár online), akkor is tisztában legyen a hírekkel - mégha nem is olvas el mélységében minden cikket. Ez valahol pont fordítottja annak, amit magyarórákon tanítanak - hogy legyen szép bevezetés, meg kifejtés, és boldog lezárás. Nem, itt rögtön az elején közölni kell az olvasóval magát a hírt.

A lead után célszerű megismételni a hír lényegét, más szavakkal leírva - majd pedig szép lassanként kifejteni az egészet, megismertetni a végén azokat az eseményeket, amik magához a hírhez vezettek. Azaz a bevezető után jöhet a kifejtés, továbbra is a fordított piramis elvét követve: az anyag elején a leglényegesebb információk, aztán bekezdésenként lehet adagolni az érdekes, a hír szempontjából azonban kevésbé fontos tényeket.

Érdemes lehet egy-két dolgot külön, a cikk után kiemelni - olyan rövid anyagokról van szó, amelyet sok sajtóorgánum megjelenít, mint keretes anyagot. Maradva például a könyves híreknél, magán a könyvmegjelenés hírén, a könyv ismertetőjén, ajánlóján túl szoktunk pár, szárazabb, szikárabb életrajzi adatot is közölni.

Linkbuilding szempontból persze érdemes magában a törzsben a kulcsszavakban linkeket elhelyezni - majd a végén ismételten, kapcsolódó honlapok címszóval 2-3 honlapot kiemelni.

Hogy mutassak egy általunk írt, és szétküldött példát is, kattints ide: Magyar lett európa legjobb sci-fi írója. Bár - mivel a szövegtörzsben is, és a kapcsolódó oldalak részben is írt linkek eltűntek - pont linképítés szempontból nem jó példa a cikk, azért írástechnikára szerintem működik. Arról nem is beszélve, hogy bár nem mutat az index.huról link ránk (pedig milyen jó lenne :)), mégiscsak volt SEO hatása: jelentősen megnövekedett a cikkben foglalt kulcsszavakra a keresési ráta - amit aztán a saját egyéb oldalainkkal el is kaptunk.